Férgek és az autonóm rendszer

Fejlődésük, típusaik[ szerkesztés ] Fejlődéstanilag többségükben a középső csíralemez mezoderma származékai. Az izomsejtek összehúzódásra és elernyedésre képes rostokat tartalmaznak, melyek elmozdulnak egymás mellett, és így megváltoztatják a sejt méretét és alakját.

• Index - Tech - Titkos féreg foga rág
• Gyomor Az előbél 1.
• Это запись, Олвин,-- начал .
• Általános jellemzés | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
• A helminták tanácsai
• Часом позже он столкнулся с ним - и в форме куда более драматической, чем можно было бы себе представить.

Az izmok feladata az erőkifejtés és a mozgás kiváltása. Az izmok vagy a szervezet helyzetváltoztató mozgásáért, vagy a belső szervek mozgásáért felelnek.

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe? Nemhogy a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre a kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni. A közbeszéd a féreg szóval sokféle dolgot jelöl; nemcsak a farkast hívja toportyánféregnek, hanem néha még az embert is féregnek minősíti.

Az izomszövet három típusát ismerjük: simaizomszövet, harántcsíkolt izomszövet és szívizomszövet. Emberben a szív és a simaizmok összehúzódásai akaratlagosan nem irányíthatók autonóm beidegzésűek ; ezek az izmok az alapvető életfunkciókat működtetik.

Jó példa erre a szív összehúzódása, valamint a perisztaltikamely az emésztőrendszeren keresztül mozgatja a táplálékot. A harántcsíkolt izomszövetből felépülő vázizmok akaratlagos összehúzódásai a test mozgásait okozzák, és jól irányíthatóak.

Harántcsíkolt izmok felelősek például a légzésérta beszédérta nyelésérta széklet - és vizeletürítésért is. Megjegyzendő, hogy az izomsejteken kívül is szinte valamennyi sejt képes az aktív mozgásra.

Alak szerint lehetnek orsó alakú, lapos, körkörös izmok. A vázizmok, mint aktív mozgató szervek a csontokra hatnak, azokat egymáshoz közelítik vagy távolítják; azonkívül előfordulnak az érzékszervekben, külső szemizmok zsigerekben garat- és gégeizmoktestüregek falát alkothatják bordaközi izmok, hasizmok, medencefenék izmaiill.

Az izmok legnevezetesebb sajátsága az összehúzódó képesség, mely bizonyos ingerekre áll be; ez rendszerint a központi idegrendszerből indul ki, és a mozgató véglemezen keresztül tevődik át az izomra. Összehúzódással reagál az izom hő, erőművi és elektromos behatásokra is. Élő izmok, ha nem is működnek, állandó aktív feszülésben vannak, amit izomtónusnak neveznek.

Emésztőrendszer – Wikipédia

Elhalás után az izmokon sajátszerű keményedés és rövidülés áll be, amit hullamerevségnek neveznek; az embernél legkorábban 10 perccel, legkésőbb 7 órával lép fel a halál után; a rothadás bekövetkezésekor megszűnik. A nagy víztartalom miatt az izmok hamar rothadnak, felszínükön penészgombából álló ragadós lepel keletkezik; vízelvonás beszárítás, füstölés által a rothadás megakadályozható, így hat a nagy hideg is.

1. Он понимал речь своих собеседников безо всякого труда, и ему и в голову не приходило, что в этом заключается что-то удивительное.
2. Наверное, Порт почти опустел уже в те времена; думаю, корабль Учителя был одним из последних, достигших Земли.

Az izmok — működésük akaratlagos befolyásolhatóságát tekintve — kétfélék: az akaratlagosan szabályozhatók és attól függetlenek, az előbbieket animális, az utóbbiakat vegetatív izmoknak nevezik. Szerkezetüket illetőleg az utóbbiak ún.

Kiemelt posztok

De a harántcsíkolt animális izmok között vannak olyanok is, melyeknek működésére az akarat befolyással nincsen, pl. Sok gerinctelennél minden izomrost harántcsíkolt, pl.

Az izmok szervek, amelyek fő tömegét az izomsejtek alkotják, de szerves részük a kötőszövetes izompólya fasciaamely sövények septum formájában beterjedhet az izom állományába, kisebb egységekre tagolva azt, emellett az izomhoz tartoznak az ellátó mozgató és érző idegek, valamint az ellátó erek.

Az izmok alakja sokféle. A karcsúbb izmok hasonlítanak a lenyúzott egérhez innen származik a latin nevük: musculus ; ennek középrészét hasnak ventera több hasú izmok részben elkülönült részeit fejnek caput nevezik.

Ha mindkét végük csonthoz vagy porchoz tapad, konvencionálisan megkülönböztetnek eredést origoés tapadást insertio. Ha az ín rézsut megy át a hosszúkás izomba, vagy a közepébe egy darabon bemélyed, létrejön az férgek és az autonóm rendszer.

A széles izmok alakja többnyire szabálytalan négy- vagy háromoldalú, amelyek csipkékkel erednek, azokat fűrészizmoknak m.

Általános jellemzés

A testnyílások körül gyűrű alakú izmok vannak, rostjaik önmagukba záródva, kisebb részben a környező lágyrészekben végződnek. Ha több izom feje közös hasba egyesül, előállnak a két- vagy többfejű izmok m.

A bőrizmok némely emlős állatnál nagy terjedelemben fordulnak elő, az embernél csak a nyakon platysma és tenyéren m.

Az ízületi izmok az ízületek tokszalagjához tapadó kis izmok vagy kötegek, melyek az ízületi tok megfeszítésével férgek és az autonóm rendszer az ízületi tok becsípődését az ízület mozgásaikor.

Sajátosak a mimikai izmok, amelyek tapadása esetenként eredése is az arc bőrének kötőszövetében van. Ízületek felett elvonuló izmok működésekor az ízület állása megváltozik, hajlításba, feszítésbe, közelítésbe, távolításba vagy forgatásba jön. Rendszerint az izom mozdulatlan végét eredésnek, a mozgathatót tapadásnak nevezik. Az izmok működésekor a csontok emelőkké lesznek, az erőnyilvánulás az izomban van, a csont képviseli a súlyt, a támaszpontot az ízület forgástengelye.

Az emelők többnyire egykarúak, azaz a támaszpont ízület az emelőnek a végén van; ritkábbak a kétkarú emelők, melyeknél a támaszpont az erő és súly között van.

Izom – Wikipédia

Az egykarú emelők többnyire olyanok, hogy az erő közel van a támaszponthoz, ami erőveszteséggel jár ugyan, de gyors mozgásokat hoz létre már csekély összehúzódáskor. Minél több az izomrost valamely izomban, annál nagyobb erőt képes kifejteni, azaz ereje egyenes arányos a harántmetszetével.

A rövidülés nagysága függ az izom hasának hosszúságától, körülbelül a felére képes összehúzódni; minél hosszabb az izom, annál nagyobb az általa kivitelezett mozgás terjedelme.

Működésük szerint az izmokat csoportokra osztjuk be, ún. A főbb testi tájékok szerint vannak fej- nyak- mell- has- hát- és végtagizmok. Az ember izomzata előlnézetben A harántcsíkolt izom fő jellemzőinek hogyan lehet kilábalni a belekben lévő parazitákból áttekintése[ szerkesztés ] A miofibrillum kontraktilis egységének sarcomera szerkezetét mutató sémás ábra.

Gerincesekben harántcsíkolt izmok felelősek az alábbi feladatokért: ízületek mozgatása, s így magának a testnek a hely- és helyzetváltoztatása más szervek mozgatása pl. A harántcsíkolt izmokon belül is megkülönböztethetők gyors fehér és lassú vörös rostok. Az izmok állhatnak vagy egyik, vagy másik rost-típusból, ill.