Galandféreg életmód
Tartalom
Galandférgek
Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Galandférges fertőzés taeniasis A taeniás fertőzés két galandféregfaj, a horgasfejű galandféreg Taenia solium és galandféreg életmód simafejű galandféreg Taenia saginata által okozott betegség. Az előbbit Carl Linnéaz utóbbit Goeze írta le.
- Felfüggesztés férgekről vélemények
- Magyarra átültette és kibővítette: Dr.
- Milyen tablettákat lehet bevenni a férgekhez
- Galandférgek életmód szerint - Hogyan kerülhet féreg az agyunkba?
- Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)
- Galandférgek – Wikipédia
- Magyarra átültette és kibővítette: Dr.
- Férgek mint a hibák
A simafejű galandféreg által okozott fertőzések gyakoriságuk szerint három galandféreg életmód oszthatók. Ezt csak Észak-Amerika és Ausztrália lakosságáról mondhatjuk el. A horgasfejű galandféreg többnyire a szegényebb közösségeket fertőzi meg.
A legelterjedtebb Közép- és DélAmerikában, Afrika középső és déli országaiban, valamint Ázsia déli részén.
Ezeken a fertőzöttség eléri a 2, százalékot. A simafejű galandféreg különböző méretű ízekből álló szalagféreg, s az ízek számától függően a hossza 4 méter és 12 méter között lehet.
Galandféreg-fertőzés
A féreg feji és nyaki végét követik a szélességüknél kétszer-háromszor hosszabb ízek. Az ízek közepén hosszirányban végigfut az uteruszcső, amelyben a peték vannak. A sötétbarna színű, um a méter milliomodrésze átmérőjű petékben lárvák, azaz oncosphaerák vannak. A peték általában az őket befogadó ízekkel együtt távoznak a széklettel.
A horgasfejű galandféreg testfelépítése hasonlít a simafejű galandféregéhez, de annál valamivel kisebb, méter hosszú. Ízei "zömökebbek", szélességüknél csak másfélszer-kétszer hosszabbak. A két féreg petéit gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egymástól. A simafejű galandféreg köztigazdája a szarvasmarha, amely az ember által ürített petéktől legelés közben szájon át fertőződik.
A szarvasmarha által bekebelezett petékből a bélcsatornában a lárvák kibújnak, és a véráram útján eljutnak az izmokba.
A galandférgesség tünetei és kezelése
Az izmokban betokozódva borsókává cysticercus bovis alakulnak. A horgasfejű galandféreg köztigazdája a férgekkel szaglott, amely szintén az ember által ürített petéktől fertőződik.
A sertés izomzatában ugyanúgy jön létre a borsóka cysticercus cellulosemint a szarvasmarháéban. A horgasfejű galandféreg lárvái azonban nemcsak a sertés izomzatában telepedhetnek meg, hanem az ember és a kutya emésztőcsatornájában, továbbá a bőr alatti kötőszövetben, az agyvelőben és a szemben is borsókává alakulhatnak.
Az ember borsókás betegsége cysticercosis önfertőzés következménye, azaz az önmaga által ürített féregpeték jutnak vissza az emésztőrendszerébe. A galandférgek fejlődése az emberi szervezetben - kivéve a borsókásságot - általában csak enyhe klinikai tüneteket okoz.
Ezek között a hasi panaszok és a hányinger a leggyakoribbak. A fertőzötteknek sokszor semmi panaszuk nincs, csupán azért fordulnak orvoshoz, mert székletükben meglátják a kiürült féregízeket.
A cysticercosis tünetei attól függően lépnek fel, hogy a borsókák melyik szervben fejlődnek ki. Az agyi borsókának epilepsziához hasonló görcsös tünetei lehetnek, más esetekben agyvelő- vagy agyhártyagyulladás léphet fel miatta.
A szem borsókája vakságot okozhat. A galandférgesség gyógyításában eredményesen alkalmazható a niclosamid-terápia, s ezzel a horgasfejű galandféreg okozta cysticercosis is megelőzhető. A már kifejlődött borsókát régebben csak sebészeti beavatkozással tudták megszüntetni, újabban a prazicantellel végzett gyógyszeres kezelés is eredményesnek bizonyult.
Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj tartozik ebbe az osztályba.
A galandférgesség felderítése aránylag egyszerű, a széklettel ürülő féregízek alaktani sajátosságai alapján szabad szemmel is megállapítható, melyik galandféregfaj okozta a fertőzést. A peték a székletmintából galandféreg életmód vizsgálattal mutathatók ki. A galandférgesség terjedésében fontos szerepe van a köztigazdáknak.
A fertőzött ember székletével szennyezi a legelőket, és onnan a féregpeték a táplálkozó sertések és szarvasmarhák tápcsatornájába jutnak.
Galandférgek életmód szerint
Ritkán az is megesik, hogy az állatgondozó közvetlenül fertőzi meg az istállóban tartott állatokat. Bizonyos megfigyelések arra utalnak, hogy az autós turizmus hatására terjedőben van a galandférgesség. Emiatt a turisták által sűrűn látogatott területeken nem tanácsos állatokat legeltetni. Az emberbe a fertőzött állatok húsával jut be a féreg, ha a hús nyers vagy nincs jól átsütve. A borsókás hús fogyasztása után nyolc-tizenkét héttel fejlődik ki a galandféreg a vékonybélben, s ezután jelennek meg a féregízek a székletben.
A galandférgesség megelőzésében egyformán fontos szerepe van az emberorvoslásnak és az állategészségügyi szolgálatnak. A közegészségügy fontos feladata, hogy felhívja a figyelmet a székletszóródás veszélyére, felderítse és galandféreg életmód a féreggel fertőzött személyeket.
Lyme-kór - csak egyszerűen (1. rész)
Az állategészségügy dolga, hogy a vágóhídi húsvizsgálattal megakadályozza, hogy a borsókás hús kereskedelmi forgalomba kerüljön. Mindezeken túl alapvetően fontos a személyi higiéné betartása, a nyers vagy nem kellően kőkezelt hűs galandféreg életmód elkerülése, továbbá az önfertőzés lehetőségének kizárása, mert ezzel elejét vehetjük a veszedelmes borsókás megbetegedés kialakulásának.
